S. V. Vivienne Blog

Ti hallottatok már erről a betegségről? Sokan nem ismerik. Én se tudtam, hogy van ilyen azelőtt, mielőtt diagnosztizálták nálam.

Az emberek körülbelül 10%-át érinti kisebb nagyobb formában. Ennek a számnak több, mint a fele tinédzser, míg a felnőttek kb. 4% szenved tőle tartósan.

De hogy is kell elképzelni ezt a betegséget?

Mi az a szociális szorongásos zavar?

A szociális szorongásos zavar (más néven szociális fóbia vagy társas fóbia) egy olyan pszichiátriai betegség, mely során tartós és irracionális félelmet, szorongást érzünk társas helyzetekben vagy nyilvános szereplés alatt.

Aki szociális fóbiában szenved, az emberek között nagyon bizonytalannak érzi magát, retteg attól, hogy kínos helyzetbe fog kerülni. Úgy érzi, hogy mindenki őt figyeli, és minden reakciója jól észrevehető. Pedig a valóságban csak ritkán láthatóak a tünetek: elvörösödő arc, szapora szívverés, remegés, izzadás, szédülés, befeszült izmok, szájszárazság, hideg vagy meleg hőhullámok. Egyéb tünet lehet továbbá a beszédnehézség, émelygés, gyomorpanaszok megjelenése. A beteg fantáziájában eltorzítja az egész helyzetet, és jellemzően úgy gondolja, csakis ő kerülhet ilyen kínos szituációba, és ezeket a gyötrelmeket egyedül ő éli át. Mindennapjai pszichésen kimerítik, főleg ha emberek között kell lennie (pl.: munkahelyen, hivatalos helyiségekben).Legtöbbször a nyilvános beszédtől és a közös étkezéstől való iszony formájában jelentkezik. Ezeken kívül is számos speciális megnyilvánulása létezik, például a betegnek félelmet okoz a nyilvános beszéd, a nyilvános mosdó használata, a bemutatkozás, a telefonálás, az elpirulás, az izzadás, a megszólítás, a másokkal történő beszélgetés, látogatók fogadása, a mások általi megítélés, mások előtti írás, a felelés, a vizsgázás. A szorongás mértéke kiterjedhet az orvossal való találkozásra is, így nehezítve a kezelést.Az egészséges viszolygásoktól a már komolyabb problémát a mérték különbözteti meg, hogy az egyén mennyire gondolja valótlanul túlzónak a helyzetek kínosságát, milyen mértékben húzódik vissza, és mi mindent tesz meg a számára kellemetlennek tartott szituációk elkerülése érdekében.

Kialakulása

Keletkezésének okai egyelőre ismeretlenek, de vizsgálatok alapján megállapították, hogy a szociális fóbia örökölhető, vagy kialakulhat hosszú hónapokig, akár évig tartó időszak alatt is. Ritkábban egy trauma, tragikus esemény hatására jelenik meg. Összefoglalóan valamilyen pszichés fejlődési zavar áll mögötte, ami miatt az önkép sérült.

Ha a kialakult szociális fóbiát nem kezelik, az nemcsak tartóssá válik, de további betegségek megjelenésének esélyét is fokozza: legnagyobb valószínűséggel újabb, egyszerű fóbia jelenik meg, agorafóbia, generalizált szorongás szindróma, kényszerbetegség, alkoholizmus vagy akár major depresszió is.

Kezelése

A gyógyításban két módszer tűnik hatékonynak: a gyógyszeres kezelés és a kognitív viselkedésterápia alkalmazása.

Én körülbelül egy éve szántam rá magam, hogy elmegyek egy pszichiáterhez. Akkoriban csináltam a jogosítványt, ami rengeteg erőt kivett belőlem lelkileg. Egy év volt, mire sikerült levizsgáznom, emiatt pedig nagyon durván lecsökkent az amúgy is kicsi önbizalmam.

Tehát egy éve kaptam a diagnózist erről és a középsúlyos depressziómról.

Antidepresszánst kellett szednem és pszichológushoz járni. A kezelés sajnos hamar abbamaradt, mivel jött a nyár és ő szabadságra ment. Amikor pedig újra mehettem volna, már képtelen voltam elérni telefonon. A gyógyszer elfogyott én pedig nem kértem új adagot. Így sosem tudtam meg, hogy vajon mennyiben tudott volna ez így segíteni nekem.

A diagnózis azóta is él és rendszeresen tönkreteszi a mindennapjaimat…

Nehéz ezekről beszélni. Vagyis inkább írni. Beszélni nem is szoktam róla. Néhány embert avattam csak be, de azt érzem, hogy mindenki arra gondol, elbagatelizálom a dolgokat. Senki sem vesz komolyan.

És én sem veszem elég komolyan sajnos, de nem is tudom jelenleg, mert eleve várandósan, illetve szoptatás nem lehet gyógyszert szedni. A pszichológust pedig azóta sem tudtam elérni. És sajnos, mivel nem vagyok gazdag, így magán pszichológust nem engedhetek meg magamnak.

Igyekszem magam szinten tartani, de van, amikor nem megy. Például ma. Ma nagyon mélyen voltam/vagyok. De tudom, hogy sikerül újra felkapaszkodnom a gödörből.

/Forrásom volt: wikipedia.hu/

---